Hungarian-American Relations

Back to Event Series >>

Back to Special Programs >>

Home >>

The series will explore the history of Hungarian-American political relations.  In cooperation with the Fulbright Alumni Debrecen Chapter, and the American Alumni Society, American Corner Debrecen hosts 9 presentations in Hungarian, given by experts on the topic.

Magyar-amerikai kapcsolatok
-előadássorozat-

A szélesebb közvélemény előtt kevésbé ismert, hogy már az 1848 előtti időszakban jelentős kapcsolatfelvételekre került sor Magyarország, illetve azon régiók között, amelyek 1776-ot követően az Amerikai Egyesült Államok területét alkották. Egyes feltételezések szerint, már az Észak-Amerikát több mint ezer esztendővel ezelőtt felkereső vikingek között is volt egy magyar ember. Budai Parmenius István a 16. században viszont már bizonyosan eljutott Észak-Amerikába. A tizenöt éves háborúban Magyarországon is harcolt John Smith kapitány pedig döntő szerepet játszott az első állandó észak-amerikai angol gyarmat, Virginia megalapításában. A magyar-amerikai kapcsolatok alakulására természetesen nagyon fontos hatással volt az amerikai forradalom és a független Egyesült Államok létrejötte. Sok neves magyar kortárs – például Berzeviczy Gergely – állította párhuzamba az amerikai gyarmatok helyzetét a Brit birodalmon, illetve Magyarország helyzetét a Habsburg birodalmon belül. Kováts Mihály ezredes személyében olyan magyar is akadt, aki életét áldozta az amerikai köztársaság függetlenségéért. Benjamin Franklinnek magyar levelezőtársa is volt, Thomas Jefferson pedig az Egyesült Államok elnökeként magyar borokat rendelt 1803-ban. Már a 18. század végén sor került az első hivatalos diplomáciai és gazdasági kapcsolat felvételi kísérletekre az Egyesült Államok és az akkor Magyarországot is magába foglaló Habsburg birodalom között. Az első gazdasági szerződés megkötésére végül 1829-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvételre pedig 1838-ban került sor. A reformkorban olyan jelentős személyek tekintettek követendő példaként az Egyesült Államok politikai, gazdasági és társadalmi rendszerének számos elemére, mint Széchenyi István vagy Kossuth Lajos. Az 1830-40-es években Bölöni Farkas Sándor és Haraszthy Ágoston tollából megszülettek az első Magyarországon megjelent útirajzok az Egyesült Államokról, amelyek nagyon jelentős hatást gyakoroltak a hazai közgondolkodásra és politikai életre. Bölöni útirajza méltán állítható párhuzamba híres francia kortársa Alexis de Tocqueville Amerika elemzésével, Haraszthy Ágoston pedig nagy vitákat kiváltó szerepet játszott a kaliforniai szőlőtermesztés fejlesztésében.

Az előadásról videófelvétel készült, amely itt 8 részletben megtekinthető. A további előadások szintén megtalálhatóak lesznek a YouTube-on, érdemes követni a AmericanCornerDEB videóit!

---

Az 1848-49-es függetlenségi háborúban elszenvedett vereséget követően a magyar politikai-katonai elit krémje külföldre menekült a Habsburg megtorlás elől. Sokan közülük az Egyesült Államokba emigráltak, s – bár eleinte csupán átmenetinek vélték száműzetésüket – többségük sohasem tért vissza szülőhazájába. Az előadás elsősorban azzal foglalkozik, hogyan élt a meglehetősen szétszórt kis amerikai-magyar közösség az 1850-es években, s mi motivált mintegy 120 Kossuth-emigránst arra, hogy fegyvert ragadjon az 1861-ben kirobbanó háborúban Észak és Dél között. A prezentáció részletesen taglalja a magyar katonák helyzetét az Unió és a Konföderáció hadi gépezetében, bemutatja néhány Amerikában is híressé (néha hirhedtté) vált katona életútját (pl. Asbóth Sándor, Stahel-Számwald Gyula, Zágonyi Károly, Estván Béla), s arra is kitér, mennyiben segítette elő a polgárháborús karrier általában a külföldiek amerikai társadalomba történő integrációját. Bemutatásra kerül továbbá az is, milyen módon élnek tovább a polgárháborús magyarok a köztudatban –  Magyarországon éppúgy, mint az Egyesült Államokban.


Részvételi szándékát kérjük előzetesen jelezze emailben, telefonon vagy személyesen! Köszönjük! (52/531-982, debrecen@americancorner.hu)

Február 25. 18.00

Az Amerikai Egyesült Államok és Trianon
Előadó: Dr. Glant Tibor, Debreceni Egyetem, Angol-Amerikai Intézet, az Észak-Amerikai Tanszék vezetője

Az amerikai-magyar kapcsolatok első jelentős fordulópontja az Első Világháború és azt követő békerendszer volt. A háború előtt az amerikaiak kevés érdeklődést mutattak a Duna-medence iránt, 1919-ben azonban már kis magyar falvakra alkudoztak a Párizsi Békekonferencián. Előadásomban azt az utat mutatom be, amit az Amerikai Egyesült Államok bejárt a háborút megelőző szinte teljes érdektelenségtől a Békekonferencia területi bizottságaiban folytatott munkáig, majd az 1921 augusztusában aláírt amerikai-magyar különbékéig.

A háború előtt Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, a Monarchia pedig sokadrangú kereskedelmi partnere az Egyesült Államoknak. Az újvilági nagyhatalom a háborúban először semleges próbált maradni, majd az Antant oldalán szállt hadba. A háború idején Wilson tárgyalások útján próbálta rendezni a vitás kérdéseket, hiszen az általa megálmodott (háború utáni) új világhoz szüksége volt/lett volna a Központi Hatalmak együttműködésére is. Ezt a politikát váltotta fel 1918 nyarán a Monarchia feldarabolásának programja, s Közép-Kelet-Európa (konkrétan a Kárpát-medence) igazi háborúja a fegyverszünet megkötése és a Monarchia felbomlása után kezdődött. Ebből a háborúból Magyarország vesztesen került ki, s ezt rögzítette a trianoni békeszerződés is.

Prágában Woodrow Wilson amerikai elnökről vasúti pályaudvart neveztek el, és emlékművet állítottak neki, hiszen döntő szerepe volt a „csehszlovák nemzet” önrendelkezési jogának és önálló államiságának kivívásában. 500 km-re délkeletre, Budapesten, Wilsont az önmaga által meghirdetett nemzeti önrendelkezés elvének feladása, a történelmi Magyarország feldarabolása miatt kritizálják.

Részvételi szándékát kérjük előzetesen jelezze emailben, telefonon vagy személyesen! Köszönjük! (52/531-982, debrecen@americancorner.hu)

Március 11., 18h

Kettős kivándorlás - Magyar emigráció Németországon át az Egyesült Államokba, 1919-1941
Előadó: Dr. Frank TIbor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének igazgatója
 

Az I. világháború utáni forradalmak, az ellenforradalom, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, a trianoni határok megvonása, s különösen az 1920. évi XXV. tc., az ún. numerus clausus törvény következtében nagyszámú, zömmel fiatal magyar emigráns hagyta el Magyarországot, ideiglenesen vagy véglegesen. Ez az emigráns csoport első lépésként a németnyelvű országokba igyekezett, ahol tanulmányait németül folytathatta, Ausztriában, Németországban, Svájcban, de még Csehszlovákiában is. Az európai politikai helyzet mindenkori alakulása szerint lépcsőzetes, vagy láncmigráció során a Németországban letelepült magyarok Hitler hatalomra jutása után tovább vándoroltak, vagy kisebb részben hazatértek. A vándorlás további célpontjai között nyugat-európai országok éppúgy akadtak, mint a Szovjetunió, vagy az Egyesült Államok.


Az előadás Budapesttől Berlinen át New Yorkig követi az emigránsok múltját, igen nagyszámú esettanulmány adatainak felhasználásával. A szerzőnek az a benyomása alakult ki, hogy akárkinek az életútját is tárja fel, szinte ugyanazt a történetet, „narratívát” építi tovább. Ekképpen ez a történet egy társadalmi csoport közös, együttes története, amely a 19-20. század fordulójának gyermekeit, a magyar liberalizmus valószínűleg legjobb hagyatékát követi végig a totalitárius rendszerek kialakulása, a II. világháború vérzivatara, az új haza kényszerű keresése felé. Központi tézise az a gondolat, hogy e generáció számos tagjának menekülése 1919 Magyarországáról megismétlődött 1933-ban Németországban, és ez a kettős kivándorlás kettős traumát jelentett, amely a magyar menekültek jelentős képviselőit a Németország ellenes amerikai hadviselés lelkes híveivé tette. Szilárd Leó, Teller Ede, Neumann János, Wigner Jenő a Manhattan Project, az amerikai atombomba kiemelkedően fontos tervezői lettek, de nagyszámú amerikai magyar bevándorló csatlakozott az amerikai hadsereghez, közkatonaként vagy alacsony rendfokozatú tisztként és küzdött Európa felszabadításáért -- az idősebbek olykor tollal, szóval.

Március 18., 18h

Trianon és a Monroe doktrína - Amerika és a revízió kérdése
Előadó: Mathey Éva, Debreceni Egyetem

Az előadás az Egyesült Államokkal szemben támasztott revíziós elvárásokat vizsgálja a két világháború közötti amerikai-magyar kapcsolatok tükrében. Ezek az elvárások számos formában jutottak kifejezésre, így bemutatásra kerül az Amerikát megszólító populáris revízió számos jellemző terméke, Lord Hamsworth Rothermere Trianon-ellenes sajtókampánya Amerikában, az 1928-as Kossuth-zarándoklat, a Justice for Hungary óceánrepülés, valamint elemzésre kerül William Edgar Borah szenátor politikája a magyar revízió kérdésében.

Április 29. 18 h

Jelenetek egy házasságból: A magyar-amerikai kapcsolatok a hidegháború után

A magyar-amerikai kapcsolatokat 1989 után négy periódusra oszthatjuk. (1) 1989-1991: politikai téren Washington törekvése az ún. puha átmenet biztosítására; az Egyesült Államok közép-európai gazdasági (segély)programjainak létrehozása; a public diplomacy erősítése (Békehadtest, kulturális csere, stb.). (2) 1991-1998: A magyar-amerikai biztonsági együttműködés mélyítése: PfP, NATO-tagság, Taszár. A magyar haderő-átalakítás mikro menedzselése. (3) 1998-2002: Együttműködés a nyugat-balkáni NATO hadműveleteknél. 2001. szeptember 11-et követően a kapcsolatok romlása (Gripen-ügy, Csurka-ügy). A státusz-törvény amerikai fogadtatása. (4) 2002-2009: A 2004. május 1-i EU-csatlakozás után a kétoldalú kapcsolatok egy részének multilateralizálódása. Az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések (Nabucco versus Déli Áramlat). A 2008-as gazdasági válság (Magyarország mint potenciális veszélyforrás a térségi stabilitásra). A ’22-ek levele’ (2009): amerikai ’checkmark’ diplomácia Közép-Európában?

A Nagykövetségtől a Fehér Házig - Magyar-amerikai kapcsolatok az ezredfordulón egy diplomata szemével

A kétoldalú kapcsolatok ápolásában fontos szerepet töltenek be az országok hivatalos képviseletét ellátó nagykövetségek. Az előadó 1998-2002 között a világpolitika központjában, a washingtoni magyar nagykövetség sajtóattaséjaként közvetlen tanúja és részese volt a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásának. Fontos történelmi momentumokban bővelkedő időszak volt ez: egyebek között a jugoszláv háború, a Világkereskedelmi Központot romba döntő merénylet, az Afganisztán elleni támadás, a NATO-bővítés, a NATO-csúcs, a Kossuth-látogatás 150. évfordulója, államfői és kormányfői vizitek híreit őrzik az annalesek. Az események élményszerű felidézésén túl az előadás megismerteti a hallgatókat washingtoni nagykövetség működésének rejtett dimenzióival, bemutatja a magyar diplomáciának a kétoldalú kapcsolatok előmozdításáért kifejtett erőfeszítéseit, kitér az un. népi diplomáciára, az amerikai magyarság közvetítő szerepére, és elemzi az amerikai tömegkommunikáció közvéleményt befolyásoló hatásmechanizmusait is.